Hogyan élj tudatosabban?

 

A probléma:

Egy átlag magyar lakos egyetlen nap leforgása alatt 1 kg szemetet termel. Gondoljuk csak végig. Egy háztartásban 1 hét alatt akár 15-20 kg szemét is felhalmozódhat. Ennek a szemétnek a 80%-a pedig a kommunális, azaz a nem újrahasznosítható kukában végzi. És, hogy amikor azt mondjuk, kidobunk valamit, akkor tulajdonképpen hova is dobjuk ki? Hol van az a “ki”?

A rossz hír, hogy sajnos nincs olyan, hogy “ki”. Az eldobott szemét fele az óceánban, az utcákon, az erdőben vagy valahol máshol végzi, de nem tűnik el, csak éppen nem látjuk.

Vegánnak lenni nem csak azt jelenti, hogy nem fogyasztunk semmilyen állati eredetűt, de azt is, hogy sokkal tudatosabban élünk, és igyekszünk minél kisebb kárt okozni a környezetünknek.  A nagy gyárak és cégek károsanyag kibocsátásába ugyan mi, egyszerű hétköznapi emberek nem tudunk beleszólni, viszont azt nagyon is tudjuk kontrollálni, hogy mi magunk mennyi szemetet termelünk, milyen termékeket használunk, és mennyit vásárolunk a hétköznapok során. Hiszen rengeteg olyan apró dolog van, amit ha egy kicsit is akár másképp csinálunk, vagy elhagyunk, akkor máris a saját korlátainkhoz képest rengeteget tettünk azért, hogy ez a gyönyörű hely, ahol élünk, még sokáig ilyen maradhasson. A hús és a tejtermékek elhagyásával például máris megtettük az első, és legfontosabb lépéseket, hiszen ez a két iparág okozza a legtöbb kárt a Földnek több szempontból is. Például az ENSZ nemrégiben kijelentette, hogy a húsipar környezetvédelmi szempontból hivatalosan is az egyik legégetőbb probléma.

 

De mit is jelent a környezetvédelem? Tényleg a környezetet kell megvédenünk? És ha igen, mégis kitől? Talán a környezetet saját magunktól, az emberiségtől? Vagy éppen saját magunkat, saját magunktól? Bármi is legyen erre a kérdésre a válasz, egy dolog biztos, akár már most el tudunk kezdeni változtatni a saját szokásainkon, ezzel is rálépve egy sokkal tudatosabb, és fenntarthatóbb életmód felé vezető útra.

 

Legyél vegán!

A leghatásosabb módja a környezetünk védelmének az állati eredetű termékek fogyasztásának minimalizálása.

korábbi cikkemből idézve:

„– Az állattenyésztés folyamatai jobban szennyezik a levegőt, mit az összes közlekedési eszköz összesen.

– A Földünk 1/3-a elsivatagosodott az állattenyésztésnek hála.

– Egy vegán embert, 1 évig 674 m2 föld tudja eltartani (élelem), egy húsevő ember 18x ennyi földet használ.

– A bolygónk szárazföldjének 45%-át az állattenyésztés uralja.

– Az Amazonas 91%-át kiírtottuk az állattenyésztés miatt. (550 milliárd m2 az állattartásra, 100 milliárd m2 a pálmaolaj miatt)

– Naponta 110 állatfaj pusztul ki. Az állattenyésztés a fő oka az állatfajok kipusztulásának, a természetes élőhelyük lerombolásának, az óceán halott zónáinak kialakulásának és a vízszennyezésnek.

– A növényi étrend a felére csökkenti az ökológiai lábnyomodat.

– 1 db hamburger 3.000 liter vízbe kerül (volt olyan kutatás, ahol 10.000 literre becsülték ezt a számot.) Ez 2-6 havi zuhanyozásra elegendő víz valakinek.

– A földön elhasznált víz 55%-a az állattenyésztésre megy, csupán 5% van a háztartásokban felhasználva.

– 2500 tehén egy tejfarmon annyi szennyet termel, mint egy 411.000 fős város.

– Minden percben 3,2 millió kg ürülék termelődik az állatfarmokon csak az USA-ban.

– Az állattenyészés folyamatai az üvegházhatás 51%-áért felelősek (a közlekedésünk csupán 13%)

– A CO2-nél 296x pusztítóbb GHG gázok 65%-ban az állattenyésztésből származnak.

– Minden kiló halért, amit szándékosan fogunk ki 5kg víziállatot kapnak el mint „velejáró elhullás”

– 80,4 millió tonna halat fogunk ki az óceánokból évente, ennek köszönhetően már vannak teljesen üres tengerek a Földön.

Nézd mg a teljes dokumentumfilmet és forrást itt:

https://www.youtube.com/watch?v=NgYGsyh23RU

Használj vászontáskát!

 

Tudtad, hogy az a nejlonzacskó, amiben épp tegnap vásároltad a zsemlét vagy az almát, még 500 év múlva sem fog lebomlani? Egy nejlonzacskó átlagos lebomlási ideje ugyanis 200-1000 év között mozog. Egy átlagos bevásárlásnál pedig akár 5-10 darabot is használunk, amelyek általában a kukában végzik. Biztosan mindenki hallotta már, sok más ország után 2021-ben Magyarországon is betiltják a nejlonzacskók használatát. Viszont mi akár már holnaptól elhagyhatjuk őket! Ehhez nincs is másra szükség, mint beszerezni egy vagy akár több vászontáskát. A Shamo bags-nél például rengeteg méretú, mintájú és fajtájú vászontáska közül válogathatunk, így biztosan mindenki megtalálja a saját kedvencét, amit a legjobb ha mindig magunknál tartunk, így bármikor, amikor vásárolunk valamit, használhatjuk ezt a műanyag zacskók helyett. De ma, már szinte mindegyik szupermarketben találunk vászontáskát a kassza környékén, így ha még sincsen nálunk bekészítve egy, akkor sem muszáj műanyagot használnunk. Sőt, szerencsére már a szendvics csomagolására sem kell celofánt vagy bármilyen más műanyagot használnunk, ugyanis két nagyszerű magyar tervező terméke, a Cibi méhviaszos újraszalvétái, és a Kivibag uzsonnás táskái lehetővé teszik, hogy nap mint nap újra felhasználjuk őket. Itt is rengeteg méretből és mintából választhatunk, így biztosítva azt, hogy soha ne legyen unalmas az uzsonna.

Töltsd újra a kulacsod!

Minden évben több mint 12 millió tonna műanyag kerül a tengerekbe és az óceánokba. Ennek a műanyagnak a nagy része pedig műanyag palack. Az ENSZ kutatásai szerint 2050-re több műanyag lesz a vízben, mint hal. Befektetni egy saját kulacsba apró lépésnek tűnhet, viszont nagyon nagy hatással lehet a saját műanyag szeméttermelésünkre. Szerezd be a saját kulacsod, és ahelyett, hogy mindig új műanyag palackos vizet vásárolnál, amikor szomjas vagy, csak szimplán töltsd újra.

Szerencsére Magyarországon olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mindenhol iható a csapvíz, így miután útnak indulás előtt otthon megtöltötted a kulacsodat, szinte bármelyik mosdóban vagy csapnál megteheted ugyanezt. Ha pedig nincs körülötted semmi erre használható hely, akkor ne félj bemenni 1-1 étterembe vagy kávézóba, és kedvesen megkérni az ott dolgozókat, hogy töltsék újra neked. Hiszen ez az ő jövőjük érdekében is történik. Az ivocsap.hu oldalán pedig megtalálod azokat a budapesti tűzcsapokat, ahova vízszűrős csapok lettek felszerelve, így ezeket a csapokat már vízívásra is használni lehet.

Használj textilt a papír és műanyag helyett!

Valószínűleg mindenki emlékszik még a nagyszülők textilzsebkendőire, vagy arra, amikor a korábban kiselejtezett pólóinkkal a konyhában, újrahasznosított törlőrongyként találkoztunk újra. Sajnos a fogyasztói társadalom növekedésével ezek a 80-as évek körül kimentek a “divatból”, és átváltottunk az egyszer használatos papírtörlőkre, papírzsebkendőkre és nedves törlőkendőkre. Gondoljuk csak át, hogy a napi szeméttermelésünknek hány százalékát teszik ki ezek az egyszer használatos dolgok. Vagy csak számoljunk utána mennyi pénzt költünk rájuk, pedig egy használat után mind a kukában landol, és ráadásul lebomlási idejük több mint 1 hónap. Tehát minden szempontból nézve elég önző dolog csak a saját kényelmünk miatt ekkora mennyiségű szemétnek kitenni a környezetünket, és különben is, azt mondják, a divat megismétli önmagát. Hát akkor itt az ideje cselekedni, hiszen ha a nagyszüleink boldog életet éltek papírzsebkendő nélkül, akkor nagy valószínűséggel nekünk is menni fog.

Használjuk a már nem használt, kiselejtezett ruháinkat törlőrongyként vagy konyharuhaként, és szerezzünk be egy pár darab textilzsbekendőt! A Meska oldalán rengeteg nagyon aranyos, különböző mintájú, kézzel készített darabot találunk, amiket ráadásul magyar tervezők készítettek, így őket, és a környezetünket is támogatni tudjuk. Ha pedig már itt tartunk, akkor nagyon fontos megemlíteni a pelenka kérdést is. Évszázadok generációi nőttek fel textilpelenkába bugyolálva, így biztosak lehetünk abban, hogy az eldobható pelenka elhagyása semmilyen kárt nem okoz a kisbabánknak, a kiadásainkat viszont jelentősen lecsökkenti, a Földünknet pedig rengeteg szeméttől szabadítja meg, hiszen egyetlen egy eldobható pelenka lebomlási ideje 550 év. A Brendon oldalán pedig könnyen be is szerezhetjük ezeket a mosható pelusokat.

 

Öltözködj másodkézből!

A fenntarthatóság lényege, hogy megőrizzük a gazdasági fejlődést, de közben nem tesszük teljesen tönkre ezzel a környezetünket. A fenntartható divat éppen annyira fontos, mint bármilyen más területe ennek az életmódnak. Biztosan mindenki hallotta már a “fast fashion” kifejezést, ami magyarra fordítva gyors divatot jelent. Évente több millió tonna szemét termelődik csak azokból a ruhákból, amelyek már nem kellenek senkinek. Arról pedig nem is beszélve, hogy fogalmunk sincs arról kik készítik azokat a ruhákat, amelyeket pár száz forintért veszünk meg a legnépszerűbb üzletekben. Körülbelül 75 millió ember foglalkozik ruhakészítéssel gyári körülmények között, tehát ők azok, akik azért dolgoznak, hogy minden héten a legújabb divat szerint tudjunk öltözködni. Ennek a 75 millió embernek a 80%-a 18 és 25 év közötti nő, akinek 18 hónapnyi munkájába telik megkeresni azt a pénzt, amit egy fast fashion márka tulajdonosa keres az ebédszünete alatt, hiszen többségük napi 600 Forint körüli összeget keres. Arról nem is beszélve, hogy egy átlagos munkanap 14 órás.

Tehát sok olyan tényező van jelen a mindennapi divatban, ami abszolút elképzelhetetlenné teszi a fast fashion fenntarthatóságát. Készült is erről egy dokumentumfilm, ami olyan nők életét mutatja be, akik ezeknek a márkáknak dolgoznak gyári körülmények között. A film címe True Cost, vagyis Az Igazi Ár.

A kérdés már csak az, hogy akkor mi mit tehetünk a fenntarthatóbb divatért? Vásároljunk másodkézből! Ha szükségünk van valamire, akkor először térjünk be egy-egy turkálóba, és nézzünk körül először ott. Ma már rengeteg minőségi ruhákkal teli turkálót lehet találni, ahol gyakran az “új” ár töredékéért vehetünk kifogástalan állapotban lévő darabokat. Sőt, a turkálóknak ma már online változatait is megtaláljuk Facebook csoportok, online piacok formáiban. Azt se felejtsük el, hogy Magyarországon rengeteg tehetséges tervező van, akik saját kezűleg készítik a saját kollekcióikat, legyen szó ruháról, cipőről, ékszerről vagy bármilyen kiegészítőről. Az idei Fast Revolution nap alkalmából például 29 magyar tervező mutatta meg kik is állnak a márka mögött, kik is azok, akik saját kezűleg készítik a ruhákat, táskákat, ékszereket.

 

+1 Hagyj el mindent, ami egyszer használatos!

Nézzünk szét magunk körül, és számoljuk össze, hány eldobható, egyszer használatos dolgot találunk a környezetünkben. Műanyag poharak, műanyag evőeszközök, különböző csomagolások, papírzsebkendők. Most pedig menjünk be a fürdőszobába, és nézzünk körül ott. Eldobható borotva, tampon, tisztasági betét, fültisztító. És valószínűleg ez csak töredéke annak, amit ott látunk. Arról fentebb már beszéltünk, hogy hogyan tudjunk helyettesíteni a műanyag csomagolást, a papírzsebkendőt és a műanyag palackot, de a szeméttermelésünköz nem csak ezek járulnak hozzá. Mit tehetünk a többivel? A tengeri ökoszisztémákban előforduló műanyag hulladék egyike a menstruációs hulladék. Nem is csoda, hiszen egy átlagos nő 12 ezer darab tampont vagy betétet használ el élete során. Tehát tekintve azt, hogy ennek a szónak a leírása közben pontosan 3,790,681,308 nő él a Földön, ez egy elég jelentős mennyiségű hulladékot jelent évente.

Szerencsére ma már egy kis kutatással és kérdezősködéssel szinte minden egyszer használatos termékre találunk fenntartható alternatívát, tehát a tamponra és betétre is.

Tampon helyett használjunk menstruációs kelyhet. Ezt ugyanúgy megtaláljuk már szinte mindegyik nagyobb drogériában, vagy akár online is könnyedén tudunk rendelni valamelyik márkától. Ezek a kelyhek is, akár csak a tamponok, több méretben megtalálhatóak. Olvassuk el a tájékoztatót vagy kérjünk segítséget az eladótól, hogy megtaláljuk a számunkra legtökéletesebb méretűt. A betétek helyett pedig már megérkeztek a mosható betétek. Szegedi Tünde például saját kezűleg készíti ezeket a különböző méretű és formájú mosható, környezettudatos betéteket. Termékei között találunk még mosható tisztasági betétet, pelenkát, törlőkendőt, melltartó betétet, arctisztító korongot, partedlit és mosható neszeszert is.

 

Tehát vegánul nem csak enni, hanem élni is lehet. Sőt, kell is! Hiszen vegánnak lenni nem csak azt jelenti, hogy nem fogyasztunk semmilyen állati eredetűt, de azt is, hogy sokkal tudatosabban élünk, és igyekszünk minél kisebb kárt okozni a környezetünknek. A fent említett tippek pedig csak töredékei azoknak a dolgoknak, amelyekkel mi is hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy egy sokkal fenntarthatóbb világban éljünk, és ezt a világot még a gyrekeink is élvezni tudják.

 

GO VEGAN!