Amit érdemes tudni a vegán életmódról:
Manapság a vega, azaz vegetáriánus étrend már egészen elfogadott a hétköznapokban, és már sokkal egyszerűbb vegaként étteremben enni, mint pár évvel ezelőtt, hiszen majdnem minden menüsor tartalmaz legalább 1-2 húsmentes fogást és a legtöbb vendéglátóegység fel van készülve a vegetáriánus vendégekre. Na de mi a helyzet a veganizmussal? Miben különböznek a vegák és a vegánok, és milyen elvek szerint élnek ennek az életmódnak a követői? Mi az az 5 dolog, amit mindenféleképpen tudnod kell a veganizmusról?
A veganizmus nem csak egy étrend, a veganizmus egy életforma
Sok ember nincs tisztában azzal, hogy a veganizmus nem csak egy újabb fajta őrület, amit a nagy márkák próbálnak lenyomni a torkunkon, hogy jobban el tudják adni az új, menő vegán termékeiket. Sőt maga a szó “vegán” sem újkeletű. A szót magát több mint 60 éve egy Angliában működő vegetáriánus csoport tagjai alkották.
A veganizmus egy döntés, egy ideológia, amit azok az emberek választanak és követnek, akik teljes mértékben elutasítják az állatok kizsákmányolásának és kihasználásának minden formáját, és mellőzik az állati eredetű termékek fogyasztását és használatát. Tehát a vegánság nem csak az étrendről szól, hiszen, ha valaki ugyan csak növényi alapú ételeket fogyaszt és teljesen mellőz minden állati eredetű alapanyagot, viszont olyan kozmetikumokat vásárol, amelyeket állatokon teszteltek és igazi bőrből készült kabátot visel, az már nem mondható a veganizmus követőjének. Tehát bátran kijelenthetjük, hogy, aki csak az alatt az idő alatt vegán, ameddig eszik, az nem igazi vegán. Ebből is láthatjuk, hogy a vegánná válás egy tudatos folyamat, amely gyakran az étrendünk teljes növényi alapokra helyezésével kezdődik, ám nem áll meg itt. A vegán életmód megreformálja a szokásainkat, a használati tárgyainkat és a gondolkodásunkat is. Sőt, a szórakozási formáinkra is kiterjedhet, ugyanis a veganizmus követői ignorálnak minden olyan szórakoztató egységet, amelyek állatokat használnak szórakoztatási célokra.
A vegán étkezés nem csak a hús, tej és tojás mellőzését jelenti
Ha valakit megkérünk, hogy sorolja fel azokat a dolgokat, amelyek nem szerepelnek egy vegán étrendjében, rendszerint a “hús, tej, tojás” választ kapjuk a kérdésünkre. Ám vegánként nem csak ezeket az alapanyagokat szükséges ignorálnunk. Ugyanis ahogyan korábban már beszéltünk róla, a veganizmus azt jelenti, hogy minden állati eredetű termék fogyasztását mellőzzük. Tehát például a hús (fontos, hogy ebbe beletartozik a tengeri eredetű állat fogyasztása is), a tojás, a tej és minden tejtermék mellett a méz, a tejsavó, az állati eredetű zsiradékok és a zselatin fogyasztását is kerülik a veganizmus követői. Az utóbbihoz fontos megjegyeznünk, hogy mivel a zselatin egyik legfontosabb összetevője a vágóhídi csonthulladék, ezért például a gumicukor sem vegánnak, és még csak vegetáriánusnak sem számít. Sőt a legtöbb reggelizőpehely is tartalmaz zselatint, ezért érdemes mindig alaposan elolvasnunk a doboz hátulját!
De ha már azokról a termékekről beszélünk, amelyekkel nem csak vegánként de vegaként is körültekintően kell bánnunk, akkor érdemes megemlíteni például a sört is, hiszen sok fajta sör szűrésekor használnak egy halhólyagból kinyert halenyv nevű folyadékot, aminek a segítségével bizonyos anyagokat választanak ki a folyadékból. Ugyan ennek nagy része nem marad a sörben, de nagy rá az esély, hogy ettől még tartalmaz némi állati eredetű anyagot. Ugyanakkor a piros ételfesték is köztudottan állati eredetű, hiszen a piros szinezéket egy bíbortetű nevű bogárból nyerik. Nem minden piros édességben van benne ez az összetevő, úgyhogy vásárlás előtt a cimkén keressük a “carmin” szó különböző változatait.
Alapvetően a testünk is a húsmentes étkezés követésére alakult ki
A ragadozó, tehát a húsevő élőlények bélrendszere a testhosszukhoz képest rövid, ugyanis így a hús lebontásából származó mérgező anyagok gyorsabban képesek távozni a testből. Ezzel ellentétben a növényevő élőlények, köztük az ember bélrendszere hosszabb, így ha húsfogyasztásra kerül a sor, ezek az anyagok hosszabb ideig maradnak a szervezetben, így a bélfalon keresztül felszívódva akár fertőzést is okozhatnak. Ilyen különbségeket figyelhetünk meg a szájban is. Ugyanis a húsevőknek tépőfogaik vannak, amelyek a hús szétmarcangolására szolgálnak, ezzel ellentétben a növényevőknek, akiknek e helyett örlőfogaik vannak, melyek a magvak és növények alapos elrágására szolgálnak. Érdekes tény az is, hogy a növényevő állatok epéje lúgos, míg a húsevő állatok epéje savas. Ugyanígy az embereknél. Az utóbbi a fekélyek egyik fő felelőse.
Tehát a testünk felépítése is azt bizonyítja, hogy az emberi test alapvetően növényi alapú étkezésre fejlődött ki. A húsevés pedig felboríthatja szervezetünk egyensúlyát. Ez is az oka annak, hogy sokan az egészségük megőrzése érdekében váltanak vegán életmódra. Hiszen ez nem csak az emésztésen segíthet, de akár a bőr, a haj és a körmök állapotán is sokat javíthat.
Erről többet itt olvashatsz.
A tévhitekkel ellentétben fehérjét nem csak a húsban találunk
Az egyik legnagyobb tévhit, amit a vegák és a vegánok ellen szoktak felhozni az az, hogy fehérjét csak húsból tud kinyerni a szerveztünk, így ha nem eszünk húst, súlyos fehérje-hiány léphet fel a testünkben. Ám mint azt tudjuk, növényi forrásokból is tökéletesen biztosíthatjuk a testünk megfelelő működéséhez szükséges fehérjebevitelt. Napi szinten testsúly kilogrammonként 1 g fehérje bevitele bőségesen elég. Tehát annak sem kell napi 2-3g/kg fehérjét bevinnie, aki fizikailag aktívabb az átlagnál.
A növényekben a fehérje mellett megtaláljuk azokat a különböző fitonutrienseket, amelyek különösen fontosak az emésztéshez. Ilyenek például a rostok (biztosan sokan tapasztalták már, hogy amikor valami nagyon rostos ételt/italt fogyasztanak, az emésztésük egy szempillantás alatt beindul), a vitaminok, a jótékony bélbaktériumok és az ásványi anyagok. Az állati fehérjék fogyasztásával pedig nagy mennyiségű kalóriát is viszünk be a szervezetünkbe, ami bizonyítottan elősegíti a szív-, és érrendszeri betegségek és az elhízás kialakulását.
De melyek is azok a növények és gyümölcsök, amelyeket fehérjebevitel céljából fogyaszthatunk?
Gyümölcsök
A gyümölcsök között egyértelműen fehérjében leggazdagabb a banán, ugyanis 100 g banánban 1.3 g fehérje található. A sorban a második a kiwi, majd a málna és a sárgabarack.
Aszalt gyümölcsök
Ha aszalt gyümölcsökre kerül a sor, egyértelműen az aszalt füge a fehérjében leggazdagabb, hiszen 100 g-ban 3.5 g fehérjét találunk, de a sárgabarack, a mazsola és a szilva is tökéletes fehérjebevitel szempontjából.
Zöldségek és hüvelyesek
A legjobb választás a szójabab, hiszen itt 100 g szójababban 41.6 g fehérjét találunk. Hasonlóan fehérjedús a lencse, a sárgaborsó és a vörösbab is.
Magvak
Itt a legfontosabb megemlítenünk a mogyorót, a tökmagot és mandulát.
Tehát aggodalomra semmi ok, hiszen növényi forrásból is hatékonyan biztosíthatjuk a testünk működéséhez szükséges fehérjéket!
Vegánnak lenni jó és egészséges
Tehát összességében elmondhatjuk, hogy vegánnak lenni jó, egészséges és sok pozitív változást hoz az életünkbe. Hiszen kiállni az értékeink és elveink mellett mindig fontos, tartozni valahová pedig jó érzés. Ráadásul a testünk is meghálálja.
Go vegan!
