A klímaváltozás fő okozója az állattartás lenne? 

 A kiterjedt kutatás emellett megállapította, a Föld népességének élelmezése érdekében változtatások szükségesek az állattenyésztési gyakorlatban.

A húsfogyasztás és a globális felmelegedés

Annak érdekében, hogy elkerüljük a klíma veszélyes változását, a húsfogyasztás jelentős visszaszorítása szükséges, állapította meg az eddig végzett legkiterjedtebb, az élelmiszer hálózat környezetre gyakorolt hatása témakörében végzett vizsgálat. A nyugati országokban ezek szerint a szarvasmarha termelésnek 90%-kal kell visszaesnie, illetve helyettesülnie ötször annyi babbal és más hüvelyesekkel.

vegán klímaváltozás

 

 

A tanulmány arra is rávilágít, a mezőgazdaság hatalmas változása kell annak érdekében, hogy elkerüljük a következő évtizedekre jósolt, mintegy tízmilliárd ember táplálásának ellehetetlenülését.

A klímaváltozás következményei

Az élelmiszertermelés már most komoly károkat mér a környezetre: az állatállomány üvegházhatású gázokat termel, a növénytermesztés erdőírtást és aszályt eredményez, a mezőgazdasági szennyezés pedig kierjedt holt zónákat hozott létre az óceánok területén. Beavatkozás nélkül azonban a helyzet még tovább fog súlyosbodni, figyelembe véve, hogy 2050-re a Föld népességének mintegy 2,5 milliárd fős gyarapodására lehet számítani, a globális gazdaság pedig megháromszorozódik, lehetővé téve, hogy több ember jusson húsban gazdag, nyugati típusú étrendhez.

Ezen mértékű növekedés át fogja lépni azt a környezeti határt, melyen túl az emberiség is küzdeni fog, állítja a kutatás. “Igazán sokkoló,” mondta Marco Springmann, a kutatást vezető személy az Oxfordi Egyetemen. “Tényleg az egész rendszer fenntarthatóságát veszélyeztetjük. Ha azon vagyunk, hogy az emberek termelhessenek és táplálkozhassanak, jobb, ha ezt nem tesszük.”

globális felmelegedés

 

“Tízmilliárd ember etetése lehetséges, azonban csak akkor, ha megváltoztatjuk ahogy az ételeket termeljük, illetve elfogyasztjuk,” jelentette ki Johan Rockstörm professzor, a németországi Potsdam Intézet, “Climate Impact” -Klímára gyakorolt hatások” nevű kutatásában, aki szintén a kutatócsapat tagja volt. “Az élelmiszer szektor kizöldítése, vagy a bolygó felfalása: ma ez van étlapon”.

“Ahhoz, hogy a hőmérséklet emelkedését 2°C alatt tartsuk 2050-re, kevesebbet kell ennünk az állati eredetű ételekből és sokkal többet a növényi ételekből.”

A legújabb kutatás összecseng azzal a, fordulópontot jelentő, ENSZ jelentéssel, melyben a világ vezető tudósai figyelmeztettek rá, hogy mindössze két évtizedünk van rá, hogy a hőmérséklet emelkedését másfél fok alatt tartsuk, ezek után minden fél fokos emelkedés szignifikánsan megnöveli az aszály, az árvizek, illetve az extrém hőhullámok kockázatát. A jelentés szerint fontos lenne a hús- és tejfogyasztás csökkentése, azonban a trendek az ellenkező irányba mutatnak.

A legújabb kutatás, melyet a Nature c. szaklapban jelentettek meg, mind közül eddig a legalaposabb, a világ összes országának adatait alapul véve mérte fel az élelmiszertermelés globális környezetre gyakorolt hatását. Ezután megvizsgálta, mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a fenyegető élelmiszerválságot.

klímakatasztrófa

“Nincs egyetlen aranytojást tojó tyúk” mondta Springmann. “Azonban a táplálkozási szokásaink és a mezőgazdasági technológiák változtatása két olyan alapvető dolog, amivel reményeink szerint csökkenthető az élelmiszer- veszteség- és pazarlás. Nagyjából a megtermelt élelmiszerek egyharmada sosem kerül az asztalokra.”

A kutatás szerint az úgynevezett “flexitáriánus” diétára való globális átállás lenne szükséges ahhoz, hogy a globális klímaváltozás egyáltalán 2, nem hogy 1,5 fok alatt tartsuk. Ez az étrend azt jelenti, hogy az átlagembernek 75%-kal kevesebb marhát, 90%-kal kevesebb sertést és fele ennyi tojást kellene fogyasztania, miközben megtriplázza a hüvelyesekből, illetve megnégyszerezi a magvakból és diófélékből származó bevitelét. Ez felére csökkentené a haszonállatok káros kibocsátását, a trágya jobb kezelése pedig további csökkenést tenne lehetővé.

A gazdag országokban a táplálkozásban eszközölendő változtatások még ennél is komolyabbak: Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban élőknek a marhafogyasztást 90%-kal, tejfogyasztást pedig 60%-kal kell csökkenteniük, a babból és hüvelyesekből származó bevitelt négy, illetve hat százalékkal kell növelniük. Ezzel szemben annak a többmillió, szegény régiókban élő embernek, akik alultápláltságban szenvednek, kicsivel több húst és tejet kell fogyasztaniuk.

A húsfogyasztás visszaszorítása a tudósok szerint az oktatás, adóztatás, a növényalapú ételek támogatása, illetve az iskolai és munkahelyi étrend megváltoztatásának kombinálásával lehetséges.

globális felmelegedés

 

Az erdők pusztulásának és a túltrágyázás miatti vízhiánynak a mezőgazdasági gyakolatban eszközölt változásokkal lehet megálljt parancsolni. Ez magába foglalja szegényebb területeken a terméshozam növelését, szabványosított víztározókat, illetve a földeken való óvatosabb trágyázást.

 

“Meglepett, mennyire ambiciózus törekvésekre van szükség,” mondta Springmann. “Tényleg a végletekig kell elmennünk.”

 

Ezek a táplálkozás- és termelésbeli megoldások már több jelen vannak a világon, állítja Springmann. Hollandiában és Izraelben a műtrágyát és a vizet hatékonyabban használják, míg bizonyos nagyvárosok fiataljainak körében a húsfogyasztás nagymértékű visszaesése figyelhető meg.

Azt állítja azonban, világméretű változás szükséges. “Azt hiszem képesek leszünk rá, azonban olyan, jóval proaktívabb kormányzásra van szükségünk, amely megalkotja az ehhez szükséges keretrendszert. Az emberek személyesen is képesek változást hozni. Azzal, hogy megváltoztatják a diétájukat, majd azzal, hogy a politikusok ajtaján kopogtatnak a környezetvédelmi szabályozások szigorításáért – ez is nagyon fontos. Ne hagyjuk,  hogy a politikusok kibújjanak a felelősség alól.”

Tim Benton, A Leeds-i Egyetem professzora, aki ebben a kutatásban nem vett részt, azt állítja: “Végeredményben egy véges bolygón élünk, véges mennyiségű erőforrással. Az csak egy fikció, hogy létezik olyan technológiai megoldás, amivel annyi ételt termelhetünk, amennyit csak szeretnénk, hogy túlehessük magunkat és ételt dobjunk a szemetesbe”. Azt mondta, hogy a jelenlegi élelmiszer- rendszer környezetre gyakorolt terhelése “ellehetetleníti, hogy a jövő generációi is ökológiailag stabil és gazdag bolygón élhessenek”.

Peter Smith, az Aberdeen-i Egyetem professzora, aki szintén nem vett részt a kutatásban, ezt mondta: “Tudjuk, hogy az élelmiszerválasztás személyes döntés és, hogy ebben nehéz bárkit változásra bírni, azonban a bizonyíték most már elvitathatatlan – a fenntartható jövő érdekében meg kell változtatnunk a táplálkozásunkat. Az, hogy ettől ráadásul még egészségesek is leszünk, az ráadásul magától értetődővé is teszi.”

Hogy mivel tehet egy hétköznapi ember a legtöbbet a Földünkért? A növényi étrenddel.

Go vegan!

GLOBÁLIS KLÍMAKATASZTRÓFA